Vármegyések a szlovák nyelvtörvény ellen

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai is részt vettek Dunaszerdahelyen a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozó nagygyűlésen.

Bár a Magyar Koalíció Párt (MKP) szervezte tüntetésről előre tudni lehetett, hogy egy polkorrekt „piknik” lesz, egy erőt felmutató rendezvény helyett, ennek ellenére a mozgalom tagjai fontosnak tartották megmutatni, hogy kiállnak a felvidéki magyarság mellett.

A dunaszerdahelyi DAC stadionjában rendezett tüntetésre körülbelül 30 vármegyés érkezett a gúnyhatár mindkét oldaláról. Jelen volt a budapesti, balassagyarmati, salgótarjáni, rimaszombati, füleki, komáromi, szenci és a somorjai tagszervezet több tagja is.

A vármegyések fél három után kezdtek gyülekezni a stadion környékén. Ezt megelőzően az anyaországi és a kelet-felvidéki tagok a szlovák rendőrök „vendégszeretetét élvezhették”. Nem sokkal miután megálltak egy parkolóban, egy rendőrautó érkezett a helyszínre. Itt a már megszokott igazoltatás következett, ezzel is tudatva, hogy a mozgalom tagjai most is kiemelt figyelemre számíthatnak.

A tüntetés helyszínén a kezdés előtt látni lehetett, hogy több ezer magyar érezte fontosnak, hogy kiálljon egyik legnagyobb kincse, anyanyelvének szabad használata mellett. De itt tudhatták meg a jelenlévők azt is, hogy a főrendező Magyar Koalíció Pártjának (MKP) utasítására nem lehet bevinni Árpád-sávos lobogót. Természetesen a felháborító (sajnos nem meglepő) tiltás nem akadályozhatta meg, hogy bevigyék nemzetünk dicső zászlaját. Szerencsére ugyanígy gondolkoztak és tettek sokan mások is.

A stadionba érkezve felemelő fogadtatásban részesülhettek a mozgalom tagjai. A HVIM-es pólókat és zászlókat látva a közönség egy jelentős része tapssal és buzdító szavakkal köszöntötte a stadionon végigvonuló vármegyéseket. Végül a körülbelül harminc vármegyés a helyi szurkolói csoportok, a Felvidéki Harcosok és a Wallace Army szektorában foglalt helyet. Azok az emberek mellett, akik mint a felvidéki magyarok lelkiismerete, a külső nyomás ellenére hétről-hétre felemelik szavuk a magyarságért.

Magáról a rendezvényről sok jót nem lehet elmondani. Erőtlen volt és gyakran semmitmondó, inkább egy egyszerű pártrendezvénynek tűnt az egész. Egy-két tetszetős szólam, de semmi cselekvésre, ellenállásra buzdítás. Sőt a szlovákoknak való megfelelés lengte át, ez bizonyította az Árpád-sávos lobogó kitiltása és az, hogy nem játszották le a Himnuszt. A nemzeti imádságunkat a DAC meccsekhez hasonlóan spontán kellett elkezdeni, amihez aztán csatlakozott a tömeg.

(Szent Korona Rádió nyomán)