Dr. Varga Tibor harmadik előadása Somorján

István király valódi arca

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Polgári Kör – Polgári Társulás meghívására Dr. Varga Tibor tartott előadást 2013. szeptember utolsó péntekén a somorjai kultúrházban. Az említett előadás évforduló is volt egyben, mondhatnánk, hogy egy új évad kezdődött, hiszen 2011-ben szeptemberében indította útjára a somorjai HVIM a mára rendszeressé vált előadássorozatát. Az est előadója sem először tartott előadást Somorján, Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Szabadegyetem alapítója, harmadszor látogatott el a csallóközi kisvárosba. Az előadás: Alföldi, Szörényi-Bródy, vagy Szent István Király? címet kapta. A téma aktualitását az adta, hogy augusztusban Alföldi Róbert, az egyesek által tehetségnek nevezett beteges hajlamait arra használta, hogy egy újabb magyarságot gyalázó előadást vigyen színre, azaz megrendezte az István, a király című rockoperát.

Varga Tibor előadása elején kifejtette, hogy az István, a király című rockopera tipikus példája a magyarság megvezetésének, s Alföldi Róbert nem is szedett ki mást belőle, mint amit az elejétől fogva sugalmazott. Ilyen például a németek magyarok feletti uralma vagy a kereszténység erőszakossága. A mű megszületésének célja azonban mélyen gyökerezik. Egyfajta eszköz Trianon befejezéséhez. 1920-ban Magyarország feldarabolásával megszületett a területi megosztottság, de az ún. Anyaországban a vagyon nagy része a nemzetiek kezében maradt. A nemzeti vezetés pedig nemzeti kultúrát szül, ahogy történt ez a Horthy-korszakban is, amikor a revíziós törekvéseknek köszönhetően Magyarország területeket szerzett vissza. A kommunizmus viszont megoldotta a „problémát”, az államosítással a nemzeti erőket lesöpörték, ezzel pedig egy újabb szakasz zárult le. Ezután következett a rendszerváltásnak hazudott ún. módszerváltás, amikor privatizáció címszava alatt a vagyont, s ezzel a hatalmat az idegen érdekeket kiszolgálók kezébe játszották át. A sikeres módszerváltáshoz viszont kézben kellett tartani az ideológiai változást is. Ennek a módszere az István, a király is, ami egyébként Aczél Györgyék megrendelésére készült.

A negyvenes évek második felétől nemzeti és hittudat a közéletben nem létezett. Több évtizedes elnyomás hatására, elindult az igény ezek iránt. Ebben az „elvonásos állapotban” született meg a rockopera, ami egyébként teljesen történelmietlen módon arról szól, hogy kicsik vagyunk. Ennek ellenére a darab felszínre hozta a nemzeti érzést úgy, hogy szembe állította a vallással. Egyik oldalra helyezi Istvánt, aki a pusztulástól való félelmében felveszi a kereszténységet, míg a másik oldalon az ősi magyar áll, kinek a kereszténység a rabságot és elnyomást jelenti.

Az előadás folytatásában Varga Tibor végig vezette a hallgatóságot történelmünk főbb részein annak bizonyítására, hogy a darab hazugságra épül, miszerint kicsik vagyunk, s ezért behódolunk a Nyugatnak. Egy gyenge, ijedt nép veszi birtokba a Kárpát-Medencét, majd győzedelmeskedik 907-ben a pozsonyi csatában? Nem beszélve a kalandozások időszakáról, ami után lassan eljutunk István korához. Szintén hamisítás gyenge uralkodónak beállítani Istvánt, aki végig hadakozza uralkodásnak idejét, s többek között a német-római császárt is megveri. A dicső tettek sora pedig sokáig folytatható az Árpád-házi uralkodókon keresztül Mátyás királyon át, minden azt bizonyítja, hogy nagyhatalom voltunk.

Majd a vallás fontosságáról volt szó, ami a rockoperában az ősi magyar kultúra elnyomójaként jelenik meg. A katolicizmussal pedig az a „baj”, hogy számára a család szent, ami nélkül nincs nemzet. Szintén hamisítás, hogy a kereszténységet ijedtünkbe vettük fel. Nem Szent István keresztelte meg a magyarságot, az ő idejében már jelen van a magyarság körében a kereszténység különböző válfajai, ő az egységes magyar rendet hozta létre.

Az előadás folytatásában szó esett az ún. táltos vallás hazugságáról is, ami mint az ősi magyarok vallása jelenik meg. Holott ilyen vallás nem is létezett soha, hiszen nincs saját szertartás rendje stb. Másik kulcskérdés Koppány személye. Korabeli forrás nincs róla, csupán annyi, hogy egyesek fellázadtak István ellen. Először Kézainál kerül elő Koppány neve, de később a Képes krónikából sem tudunk meg sokat róla. Amik alapján számtalan elmélet látott napvilágot arról, hogy ki Koppány, viszont mindegyik közös eleme, hogy keresztény volt ő is, tehát a keresztény-pogány ellentét is hazugság a Szörényi-Bródy rockoperájában.

(HVIM Somorja)