Az irgalmasság rendkívüli szentéve
Kevés olyan ember van, legyen az hívő, vagy a hit terén sötétségben élő, aki ne hallott volna arról, hogy megkezdődött az irgalmasság rendkívüli szentéve. Azonban jóval kevesebben vannak azok, akik értik is, hogy mit jelent ez egy katolikus számára.
Rendes szentévet az egyház minden 25. vagy 50. évben tart, míg rendkívüli szentévet az egyházfő különleges alkalomból hirdethet meg. Ez történt most is, a szentatya, Ferenc pápa Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bullájával hirdette meg az Irgalmasság Szent Évét, amely 2015. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén kezdődött, amikor Ferenc pápa megnyitotta a Szent Péter bazilika jubileumi kapuját. „Ez a liturgikus ünnep megmutatja Isten cselekvésmódját – történelmünk kezdetétől fogva. Ádám és Éva bűne után Isten nem akarta az emberiséget egyedül, a bűn hatalmában hagyni. Ezért gondolta el és akarta a szeretetben a szent és szeplőtelen Máriát (vö. Ef 1,4), hogy az emberi nem Megváltójának édesanyja legyen. A bűn súlyosságára Isten a megbocsátás teljességével válaszol. Az irgalmasság mindig felülmúl minden bűnt, és senki sem állíthat korlátokat a megbocsátó Isten szeretete elé.” – írja Ferenc pápa bullájában.
December 13-án tárult ki a Szent Kapu Róma székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában, majd ezt követően nyílt meg a többi pápai bazilika Szent Kapuja is. „Elrendelem, hogy ugyanezen a vasárnapon minden részegyházban (egyházmegyében – a szerk.) a székesegyházban, minden hívő anyatemplomában, vagy a társszékesegyházban, vagy egy különlegesen jelentős templomban az egész Szentév időtartamára nyissanak egy ilyen Irgalmasság Kapuját. Az ordinárius belátása szerint a kegyhelyeken is nyitható ilyen kapu, ahová sok zarándok látogat el, akiket a szent helyeken megérint a kegyelem és megtalálják a megtérés útját. Így tehát minden részegyház úgy élheti át a Szentévet, mint a kegyelem és a lelki megújulás rendkívüli időszakát.” – áll a szentatya bullájában. Ez alapján Felvidéken összesen 92 templomban található ilyen Szent Kapu. Ezek közül négy található Pozsony vármegye területén: Pozsonyban a Szent Márton Székesegyház és az óvárosi ferences templom, Szűz Mária Születése templom Máriavölgyben, illetve a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt ferences templom Bacsfa-Szentantalon.
A Szentév 2016. november 20-ig, Krisztus Király ünnepéig tart, addig van lehetőség a jubileumi búcsú elnyerésére (a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedésére). Teljes búcsút azok nyerhetnek, akik megtérésük vágyának jeleként elzarándokolnak a szentévi kapukhoz, melyeket a székesegyházakban vagy a megyéspüspökök által kijelölt más templomokban nyitnak meg, illetve akik a négy nagy római bazilika valamelyikébe zarándokolnak. Továbbá a szentgyónásukat elvégezték és szentáldozásban vettek részt, ezenkívül elmondják a Hiszekegyet és imádkoznak a pápáért és a szentatya szándékára (Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség). Szükséges egy lelki elmélkedést is hozzácsatolni az irgalmasságról. Továbbá elengedhetetlen teljesíteni az általános feltételeket is: szándék a búcsút elnyerni, mentesség még a bocsánatos bűnökhöz való szándékos ragaszkodástól is.
A felső-csallóközi Szentantalon szintén december 13-án nyílt meg a Szent Kapu a szentmise keretében. Az a szentév végéig minden nap nyitva lesz a hívek előtt.
Források:
www.szentantal.sk
Misericordiae vultus, Ferenc pápa: Az irgalmasság arca kezdetű bullája
A Felvidékén található Szent Kapuk: https://svetkrestanstva.postoj.sk/9138/mapa-slovenskych-kostolov-so-svaetymi-branami-milosrdenstva
Magyar Katolikus Lexikon
Vélemény, hozzászólás?