Megkezdődött a nagyböjt időszaka

Alig egy év telt el virágvasárnap óta, mikor még pálmaágakkal lázasan integetve, hangos, harsány énekszóval éltettük a bevonuló Királyt. Hisz alig egy éve még a dicsőség koronája volt az, ami mára hamuvá vált. Ember, emlékezz: porból lettél és porrá leszel!

A hamu, amellyel a hamvazkodás történik, az előző évben megszentelt barkából készül.

Hamvazószerdán megkondulnak a harangok – komor komolysággal hirdetik – a bűnbánat ideje most már a küszöbön áll. Lelkiismeret-vizsgálat, önzetlenség, lemondás, áldozat, alázat nyitja meg az egeket kémlelők szemét.

„Add Uram, hogy minden dolog felé rendezett szeretettel forduljak, elszakítva tekintetemet a földről és az ég felé fordítva; úgy használjam e világ javait, mintha nem használnám.
Add, hogy értelmem bizonyos belső érzékével meg tudjam különböztetni azokat a dolgokat, amelyekre szükségem van, azoktól, amelyek csak élvezetemre szolgálnak, hogy így az átmeneti dolgokkal csak ideiglenesen foglalkozzam, és csak a szükséges mértékben, de ugyanakkor örök vággyal öleljem át az örök valóságokat.”

(Clairvaux-i Szent Bernát)

A lélek fölénye csak a szenvedésben mutatja meg igazi arcát. Csak az emelkedhet a világ fölé, aki képes arra, hogy töredelmesen bizonyítsa: a lélek hatalmasabb, mint az anyag; a lélek igenis erősebb a testnél.

Ideje végre szembenézni azzal, hogy eljött a küzdelem ideje. Nem árt tudatosítanunk: a rabszolga-gondolkodás, a szolgalelkűség és a megalkuvás többé nem opció. Itt a küzdelem, melyben bátran és egyenesen kell megállnunk. Istenfélő, szilárd jellem az, aki dalolva megy a harcba. A böjt alkalmat nyújt gyakorolni ezt a mentalitás, hisz csak ez az, amely képes győzelemre vezérelni; amely képes diadalt aratni. Csak ezzel lehet kivívni a szabadságot és a feltámadást!