Magyarország keresztény hagyományai

Feltámadás a magyar hagyományban címmel tartott előadást Varga Tibor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom somorjai tagszervezetének meghívására. A helyszín ezúttal Dunaszerdahelyen a Zerda 1250 Pub volt. A HVIM rendezvényeit látogatók számára nem ismeretlen helyről van szó. Korábban itt találkozhattak a csallóköziek vitéz Marton Lajossal, az élő legenda könyvbemutatója lévén ismertette kalandos életét. Majd 2014-ben ugyanitt a HVIM szervezésében a Romantikus Erőszak tartott akusztikus koncertet a dunaszerdahelyi magyarverés évfordulóján.

Ezúttal az ismert történész nagyszombat napján a keresztény hagyomány egyedi magyar vonatkozásairól tartott előadást. A bevezetésben a hallgatóság megismerhette, hogy milyen történelmi események, folyamatok során terjedt el Európában a kereszténység, azon belül is a katolicizmus. Külön hangsúlyt kapott ezen belül, hogy a Magyar Királyság miképpen vált kereszténnyé. Vizsgálat alá került az a régi állítás, amely szerint a nyugat keresztelt meg minket. Ennek ellentmond számtalan történelmi forrás, amelyek bizonyítják, hogy már a hunoknál jelen van a kereszténység, ami igaz a többi íjfeszítő népre is. Ha minket kereszteltek volna, akkor a kereszténységgel kapcsolatos szavaink idegen eredetűeknek kellene lenniük. Ezzel szemben sok egyedi szavunk van: üdv, bűn, bocsánat, Boldogasszony, böjt, húsvét, egyház stb.

A magyar keresztény hagyomány gazdagsága számtalan példán került bemutatásra. Régebben Magyarországon a böjt ideje is más volt, hosszabb a mostaninál. Az úrkoporsó készítése, Krisztus-sírja is csak a Kárpát-medencére jellemző, ennek egyik leghíresebb emléke Garamszentbenedekről való. Hasonlóan magyar hagyomány a határkerülés és a Jézus-keresés is. Ezek mellett Varga Tibor az előadásában azt a lelkületet igyekezett bemutatni, ami régen jellemezte a magyarságot, amikor az önmegvalósítás helyett az Isten-keresés állt az emberek életének középpontjában.

Az előadás végén a jelenlévők megvásárolhatták Varga Tibor A szívbe írt igazság c. legújabb könyvét, amely a szkíta és a hun jog alapjait mutatja be.