HVIM Felvidék
HVIM Felvidék
Navigation
  • Rólunk
  • Hírek
  • Galéria
  • Videók
  • Blog
    • Elfeledett költőink
    • Ex Libris
    • Felvidék, a mi otthonunk
    • Gondolatok
    • Istent szolgálva
    • Példaképeink
  • Kapcsolat
  • Támogatás – adó 2%

Elfeledett költőink – Alföldi Géza

2016-04-24 | File under:: Elfeledett költőink and tagged with: Alföldi Géza, Ceglédi Hírlap, emigráció, Hídverők, irodalom, költészet, Teising kastély

Az Elfeledett költőink c. rovatunk következő alanya Alföldi Géza. Neve szerencsére már kevésbé ismeretlen, főleg a jobboldali emberek számára, mégis mondhatjuk, hogy nem kapja meg azt a tiszteletet, ami járna munkásságának.

hvim_somorja_alfoldi_geza1908. június 22-én született Cegléden. Eredeti neve Schilzong József, az Alföldi nevet először csak költői, írói álnévként használta, majd 1944-ben miniszteri engedéllyel hivatalosan is véglegesítették. Jogi végzettséget Kecskeméten szerzett. Újságírói pályafutását a Ceglédi Hírlapnál kezdte, ahol hamar a szerkesztőség állandó tagja lett. Nagyon sokoldalú ember volt. Nemcsak írt, hanem zeneszerző is volt. Komponált zenés vígjátékokat és operetteket is, melyek közül a Csókos huszárok című darabja országos hírnévre emelte.

A harmincas évek végén került Budapestre. Sok lapnak volt egy időben munkatársa, de további drámákat, színműveket és kisregényeket is írt. Mégis a költészet területén vált halhatatlanná. Első verseskötete még Cegléden jelent meg Kész, mehet! címmel 1936-ban és pár év alatt a harmadik kiadást ért meg. A harmincas években bekapcsolódott a jobboldali, nemzeti szellemű politikai mozgalmakba. Második kötete 1943-ban jelent meg Csak a gyökér kitartson címmel. Érdeklődése egyre jobban a politika felé fordult. 1944-ben már A Nép c. hungarista hetilap vezércikkírója.

1945 tavaszán nyugatra került, ahol a Hídverők lap irányításával a nemzeti emigráció legradikálisabb szócsövévé vált. Mindeközben költői pályafutása is a csúcsra érkezik, sorra jelentek meg verseskötetei:

– Krisztusom, én Péter nem leszek! (1948)
– Kárpátok  majd találkozunk (1954)
– Gádoros, az csak Gádoros (1958)
– Pajtás, a hited el ne add (1958)
– Áldás! Béke! Húgomasszony! (1958)
– Én tovább nem hazudok (1958)

1954-ben a Hídverők szerkesztősége segítségével kibérelte a bajorországi Teising kastélyt, ahol vezetésével Történelmi és Társadalomtudományi Kutatóintézet létesült. Lapjának megalkuvást nem tűrő hangvétele a kezdetektől szálka volt a baloldali és zsidó körök szemében. 1959-ben összevont támadást indítottak Alföldi ellen. 3 évig tartó szélmalomharc vette kezdetét, ami teljesen felemésztette Alföldi idegeit és anyagi javait. 1962-ben a Hídverőket betiltották a német hatóságok, Alföldit kitiltották Németországból és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Később különböző üzleti vállalkozásokba kezdett, de ezekbe sajnos belebukott. Az utolsó döfés az volt, hogy 1967-ben, adósságaira hivatkozva a Teising kastélyt elárverezték. Még az értékes dokumentumokat se helyezhette biztonságba. Ettől kezdve Alföldi Géza megtört lett, visszavonult, mostoha körülmények között élt. 1991. október 25-én halt meg a németországi Essenben.

Alföldi Géza: Csak a gyökér kitartson
Kint a szőlőnkben, emlékszem rája,
Deszka kunyhónk előtt állott Öregapám diófája.
Ha vihar támadt, – szőlőkötözéskor, –
Dörgött az ég, csattant a villám,
Füstölt az úton a felpaskolt por,
Ahogy végigverte a dörgő esőostor,
Bebújtunk a kunyhóba. Onnan néztem,
Miként robognak a felhők az égen.
 

Nagyapám a fát leste.
Vajon elbír-e a széllel?
Recsegett, ropogott öreg teste,
A szél a gallyakat csomósan tépte,
Hullott a zöld dió áldott termése,
Mozgott a föld is, ahogy a vihar rázta,
De győzte a vihart öregapám konok,
Törzsekopott diófája.
 

Csak a gyökér kitartson!…
Még ma is hallom – motyogott nagyapám:
Nem lesz baj, gyerek!
Dió lehullhat,
Új tavasszal terem az ág újat,
Ág is nő a letépett helyére,
De ha a gyökér nem bírná tovább,
A diófának, kisunokám, vége.
 

Most is vihar, szél tépi, rázza
De állja a vihart Árpád vezér
Ezeréves, öreg diófája.
Kárpátoktól az Adriáig nyúlnak a gyökerek
Tapadnak a földre, hogy termés legyen
Az örök magyar szőlőhegyen,
Hogy élni tudjon: dió, levél, ágak …
– Adj! Uram, elég erőt a harcos diófának!
 

Lehull ezer dió, millió lesz holnap,
Letörhet száz ág, ezer nő helyére
S ha csupán a csonka törzs marad,
Ha új tavasz zsendül, kifakad!
Uram, csak Te lássad,
Hogy ezen a véres, küzdelmes harcon
A gyökér kitartson.
A gyökér kitartson!
(Smart Alex)
(Forrás: www.somorja.hu)

Kapcsolódó bejegyzések

Did you like this article? Share it with your friends!

Tweet

Written by Nyugti

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Tagszervezetek

  • HVIM Somorja
  • HVIM Komárom
  • HVIM Szenc-Galánta
  • HVIM Kassa

Friss blogbejegyzések…

  • Kihallgatás
  • A nagy füzet
  • Nem hiába haltatok meg!
  • Szomolai Tibor: A klán
  • Cselekvő emlékezet

Galériánkból...

2013-03
20150418_Megemlekezes_10
2012-08
IMG_3225
20150418_Megemlekezes_7
2
Előtte-utána 4
20150418_Megemlekezes_44
8

RSS Szentkoronarádió hírfolyam

  • XIV. Szent Korona Konferencia – Ingyenes! December 27-29.
  • A király „legyalázása”
  • Vármegyés akció a gyerekeket célzó LMBTQ-meséket kitervelők ellen
  • Nemzeti Gyerekkarácsony idén is
  • Médiavadász: A Joker film, mint a tradícióját vesztő, modern ember nyomora
  • Hunyadiak kontra Cilleiek
  • Vármegyések üzentek a környezetromboló dánoknak
  • November 24-én: megemlékeznek a horvátországi Szentlászló védőiről
  • Mi Magunk vlog: Ifjúságnevelés
  • Lukács érsek második haláljövendölése
11242171_931981713499681_346983356_o szkr-300x108 11242171_931981713499681_346983356_o

10629580_10152147467941910_2178350176194416992_n Capture Capture oie_transparent oie_transparent oie_transparent bs oie_transparent

© 2019 HVIM Felvidék