A Napbaöltözött Asszony

Szeptember 8. Kisboldogasszony napja, vagyis Mária születésének napja. A hajnali szép csillag tiszteletére a magyar vidékeken a napfelkeltét a szabadban várták, hisz, kinek érdeme volt rá, ekkor megláthatta a Napbaöltözött Asszonyt. A hagyomány szerint ilyenkor az angyalok énekkel örvendeznek a mennyekben, ezért a hajnali virrasztás főként az Úrangyala imádkozásával telt el.

A Nagyboldogasszonytól Kisasszony napjáig eltelt időszaknak különleges erőt tulajdonítottak. Ez az átható kultusz és tisztelet jól mutatja, hogy Szent István nem pusztán királynőt állított az országunk élére, hanem azt akarta, hogy a nemzetnek úrnője legyen. Úrnő, ki áthat nemzedékek váltásai felett; kinek fellebbenő képe bátor vitézekből hősöket teremt. Vezércsillag, ki az eszméket s ideákat lábbal tipró káoszban is örök daccal hirdet új küzdelmet. A kardcsattogás és a puskaropogás után ezentúl szellem, kultúra, ész, munka, erény, szilárd jellem és kőkemény fegyelem a fegyverek. Nemes lelkületet és tevékeny alkotásvágyat sugároz ránk a mai nap hajnala…

„…a jóság s az erény hatalmát léptetem térbe s időbe, hogy az anyag fölött is úr a lélek legyen. Tehát életet, lelket, s szellemet árasztok kövek, sziklák, fák, falak, bútorok közé. S az ilyen életből lesz más élet a világban.“ /Prohászka Ottokár/

A híres felvidéki kegyhely, Bacsfa-Szentantal templomának főbúcsúja ehhez az ünnephez kötődik. A kegykép 1715-ben vért könnyezett.

Forrás: somorja.hu