Véres május 1.

Május elsején azokra a hősökre emlékeztünk, akik nem tudták tétlenül nézni az idegen, csehszlovák elnyomást. Az évek óta egyre nagyobb figyelmet kapó komáromi rendezvény sokak szemében szálkát jelent. Mindenesetre akárhogy is próbálják meg ellehetetleníteni a megemlékezést, a résztvevők száma is bizonyítja, ezek pusztán gyenge kísérletek.

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és az Endresz Csoport által szervezett megemlékezést a város alpolgármestere, Knirs Imre nyitotta meg. Kiemelte azt, milyen fontos az az áldozatvállalást, mely Komárom egységét hivatott megtartani.
„…s én évszázadok után is itthon vagyok otthon” – hangzott Zetényi Csukás Ferenc megemlékező beszéde, melyet a komáromi áttörés brutálisan lemészárolt áldozatainak tömegsírja felett mondott. A Horthy Miklós Társaság elnökének felmenői közt volt olyan orvos is, aki még az áttörés során megsebesült harcosokat látta el.
A megemlékező beszédek után Kiss Róbert kanonok áldotta meg a 102 hősi halott nyughelyét. Majd a közös ima elmondását követően pedig a résztvevő szervezetek tiszteletüket kifejezve elhelyezték koszorúikat.