Felvidéki Magyar Sziget: új helyszín, új élmények
Tizenegyedik alkalommal került megrendezésre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által megálmodott fesztivál, a Felvidéki Magyar Sziget. 2004-ben rendezték meg először, s azóta több helyszínt megjárt már, ezúttal Alistálon gyűltek össze a nemzeti érzelmű magyarok.
Bár a kapunyitás péntek délután három órára lett meghirdetve, többen már délelőtt megérkeztek sátraikkal, s a még csak épp épülő kapuban kínálták a rendezőket otthonról hozott finomságaikkal.
Bár az időjárás lehetett volna egy kicsit kegyesebb is hozzánk, ez mégsem riasztotta el azokat, akik már régóta erre a rendezvényre vártak. Korántsem csak a környékről érkeztek az érdeklődők, hisz jópár csonkaországi, sőt székelyföldi magyar is ellátogatott hozzánk, ezen felül Lengyelországból két autóval is jöttek, erősítve ezzel is a lengyel-magyar barátságot.
A délután folyamán egyre több és több látogató érkezett s a kijelölt helyeken gombamód szaporodtak a sátrak. Régi ismerősök köszöntötték egymást, s kezdték meg a “hangolást” a programokra. Nem egy barátság épp valamely korábbi Magyar Szigeten köttetett meg, elérve ezzel a rendezvény egyik célját.
A pénteki programok sorát Kónyi-Kiss Botond és Dobay Gergely HVIM vezetők beszélgetése indította. A téma a pártpolitika és a mozgalmi munka közötti különbség volt. Míg az egyik a társadalmi igényeknek próbál megfelelni és ennek áldozza be az ideákat, addig a másik az ideológia alapján próbálja alakítani a társadalmi igényeket. Szó esett arról, hogy a HVIM az elmúlt másfél évtized során milyen sikereket ért el a közbeszéd tematizálásában, amellyel sikerült hatniuk a nagypolitikára is.
A koncertek sorát késő délután a környékbeli fiatalokból verbuválódott Felvidéki Kárpátia kezdte, s alapozta meg az este hangulatát, hisz tribute banda révén az általuk játszott slágereket senkinek sem kellett bemutatni. Őket a révkomáromi Kerecsen zenekar követte, a 2004-ben alapított banda törzsközönsége Alistálra is elkísérte őket.
A pénteki napon a fesztivál történetében először színpadra lépett az egyik legismertebb magyar rockzenekar, a Bikini. Olyan halhatatlan slágereket adtak elő a közönséggel együtt, mint a Közeli helyeken, az Adj helyet magad mellett, vagy a Mielőtt elmegyek c. dal.
A napot a csallóközcsütörtöki fenegyerekek, a Phoenix RT zárta. Jól megtáncoltatták még a közönséget az éjszaka, amire szükség is volt, hisz ekkorra már elég hűvös lett a levegő. Kellőképp kifáradva tértek a fesztiválozók nyugovóra.
Szombaton az időben ébredőknek sem kellett unatkozniuk, hisz sok más fesztivállal ellentétben a Felvidéki Magyar Sziget egész nap lehetőséget biztosít a tartalmas szórakozásra. Reggeltől lehetőség volt az íjászatra, amelyre szerencsére nagy volt az igény. A kezdők és érdeklődők elsajátíthatták az alapokat, a haladók pedig összemérhették tudásukat. Nagy sikernek örvendett a kelevézzel és csatacsillaggal való célba dobás is. A régi korok csatáinak eszközein kívül megismerkedhettek az érdeklődők a különböző airsoft fegyverekkel is.
A programok sora a második napon már délben kezdődött, mégpedig – nagy érdeklődés mellett – egy beszélgetéssel a népszerű Hazajáró műsorvezetőivel. A két vándor, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor ezúttal nem egy szokványos közönségtalálkozót tartottak. Az előadást vezető Dobay Gergely kérdései inkább személyükre és útjaik során szerzett tapasztalataikra irányultak, mintsem magára a műsorra. Mivel az elmúlt évek során minden elszakított területen jártak, általuk bepillantást nyerhettünk a különböző nemzetrészek jelenlegi helyzetébe. Megtudhattuk, hol, milyen kohéziós erők tartják össze a magyar közösségeket és mik veszélyeztetik fennmaradásukat. Az előadás végén természetesen szó esett a jövőről is, így a jelenlévők megismerkedhettek a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet terveivel.
Ezután egy délutáni koncert következett, kifejezetten gyerekek számára. Nem sok fesztivál mondhatja el magáról, hogy egy ilyen dologra merült fel igény az elmúlt évek tapasztalatai alapján. A Felvidéki Magyar Sziget mindig is népszerű volt azok számára, akik a gyerekeket nem szeretnék otthon hagyni, ha elutaznak egy rendezvényre. Ennek következménye az, hogy évek óta az egyik leghangosabb része a fesztiválnak a gyereksarok. Ez a zsivaj helyeződött át egy órára szombat délután a színpad elé, ahol a Palmetta zenekar segítségével a legkisebbek megismerkedhettek a népzenével és elkezdték megtanulni az első tánclépéseiket.
Miután a legkisebbek visszatértek a jól megszokott gyereksarkukba, a szülők egy igazán érdekes könyvbemutatón vehettek részt. Szomolai Tibor érkezett hozzánk, aki a nemrég megjelent A klán c. könyvét mutatta be. E könyvön keresztül megismerkedhetünk a 90-es évek dunaszerdahelyi alvilágával. Azokkal a bűnözőkkel, akik hosszú évekig rettegésben tartottak sok-sok csallóközi magyart, akik brutalitása és primitívsége a mai napig szinte felfoghatatlan és akikről sokáig nem beszéltek. Szomolai Tibor azonban megtörte a csendet. Bátorságának köszönhetően egy ideje egyre többen foglalkoznak a témával.
A koncertek sorát kora este a Nemzeti Hang nyitotta meg. A nemzeti rock színtér egyik fiatal, feltörekvő bandájának első felvidéki koncertjét jó pár rajongó bulizhatta végig. Miért az elsőt, tehetnénk fel a kérdést. Miért nem jut koncertlehetőséghez Felvidéken egy olyan banda, amely a hazaszeretetről (is) énekel? Miért lehetnek ezzel szemben nálunk is futtatott sztárok azok, akik nyíltan támogatják többek között a drogfogyasztást és a nihilista, értelmetlen életet? Eme, soha meg nem válaszolt kérdések miatt is született meg és él a Felvidéki Magyar Sziget.
A szombati nap második fellépője a Palmetta volt, az egyetlen magyar hagyományőrző népi rock zenekar. Őket anno szintén nálunk láthatta először a felvidéki közönség, szerencsére azóta már egyre nagyobb rajongótáborral rendelkeznek errefelé is.
A koncertek sorát a magyar rockzene elpusztíthatatlan öregjei, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kedvenc zenekara, a P. Mobil zárta. A színpad előtti tér teljesen megtelt és az újra egy kicsit hűvössé vált levegővel már senki sem törődött. A hangulatról nemcsak a mindenki által ismert slágerek eléneklése gondoskodott, hanem Schuster Lóránt számok közötti konferálása is.
Bár az esti hideg egy kicsit áthúzta a számításainkat, mégis egy újabb sikeres két napon vagyunk túl. Biztosan nem bánja senki ezt az együtt töltött hétvégét, legyen az látogató, zenész vagy épp rendező. Egy hétvégére ismét leomlottak a határok!
(Fényképgaléria további képekkel hamarosan)
Vélemény, hozzászólás?